Elso resz.

Lora vagyok, 16 éves, szőke - kék szemű, 169 cm. Mindig is szerettem magasnak lenni, és főleg szőkének. Így különlegesnek érzem magam.:D Magyarországon élek, tehát semmi esélyem nem volt arra, hogy kijussak Londonba. Legalább is egy darabig biztos nem.

Ez is egy átlagos nyárnak indult, mint amilyen a többi.

Reggel felkeltem, reggeliztem, gépeztem, TV-ztem és minden mást, mint egy unalmas napon.

Mikor anya hazaért, nagy mosollyal köszöntött engem, ami persze baromira feltűnt, mivel általában nem ugrunk egymás nyakába. Először nem értettem mi ez a nagy öröm, de 5 perc múlva már ketten visongtunk.

A nagynéném a 2 hét múlva tartandó szülinapomra, azzal lepett meg, hogy együtt megyünk Angliába:) 

Sírtam az örömtől és közbe ugrándoztam! 

Már pakoltam volna, mikor anyu szólt, hogy nem holnap indulok. 

*2 hét múlva*

GOOOO ENGLAND!

Leszállt a gépünk. Már a repülőtér is teljes oázis volt a számomra, de Londonhoz képest sehol nem volt.

Pont a központban volt a szállásunk és ahogy lecuccoltunk, szólt Emily (a nagynéném, 27 éves), hogy öltözzek fel, ahogy egy koncertre mennék. 

Először nem értettem, hogy most mire céloz.. koncert? Londonban? Mindegy .. ráhagytam. 

Felvettem a ruhámat: 

Majd örömmel szóltam Emilynek, hogy készen állok a 'koncertre'.

Mosolyogva figyelte a bénázásomat, ahogy szinte mindent beleraktam a táskámba.

20 perccel később végre elindulhattunk.:) 

2 km-es sor volt az esemény helyszínén. Ahogy szétnéztem csak visongató lányokat, és szomorú tekintetű szülőket láttam.(:(:D)

Ahogy közelebb mentem, láttam, hogy 5 fiú áll a színpadon, a One direction volt.