Ez az sms nagyon felzaklatott. A barátaim képébe nyomtam a telefont. Ez kicsoda?
Liz és Bell összenéztek, kivették a kezemből a telefont és visszarakták a szekrényemre. Nem értettem miért csinálják ezt.
- Mit mondott az orvos? Mi a bajom? - kérdeztem
- Amnéziás vagy. Vagyis visszafog jönni az emlékezeted, csak még időbe telik. Annyira beverted a fejed.-Liz
- És mikor fogok emlékezni?
- Azt senki nem tudja. Lehet, hogy egy óra múlva, lehet, hogy csak egy év múlva. - folyt le egy könnycsepp az arcán -
- Értem. De ne sírj. Kérlek. Mikor mehetek haza?
- Még elvégeznek pár vizsgálatot, utána hazajöhetsz velünk.
- Veletek lakom? - csodálkoztam
- Igen, a nyár eleje óta. Tudod, ide költöztünk a szünetre. Emilyhez. Kapott itt egy házat. - mondta - Megismerkedtél Liam-mel és jártok. 17 éves vagy. Emlékszel már valamire? -
- Nem, nem igazán.
Bejött egy orvos, és megkérte a lányokat, hogy menjenek ki. Pár vizsgálatot elvégeztek és d.u. 5-kor felhívták a nénikém, hogy értem jöhet. Csodálkozva néztem London utcáit a haza úton. Nagyon szép házunk volt, és nagy szobám. Körbe vezettek engem. 1 óra múlva lefeküdtem a hatalmas ágyamba, és bekapcsoltam a gépemet. Megnéztem az összes közösségi oldalt, és képet hátha eszembe jut valami, de nem. Valamiért beszélni akartam Liam-mel. Megkértem Liz-t, hogy hívja fel és kérje meg, hogy jöjjön át. Nem kellett rá sokat várni, 5 perc múlva bejött az ajtómon.
- Szia Lora. - köszönt
- Liam? - és akkor beugrott minden, az összes együtt töltött idő. Az első randink a London Eye-on, a vidámpark. és minden. - Liam, úristen. Hiányoztál. Felugrottam az ágyamból és megöleltem egy csók között. - Liam nem hitt a szemének, meg a fülének, meg úgy semminek. -
- Emlékszel Lora? - csókolt vissza és megölelt -
- Igen. Eszembe jutott minden. És nagyon- nagyon hiányoztál. - kitört belőlem a zokogás.
- Nekem is, Szivem. - Liam
10 percet álltunk ölelkezve, mikor Liz lépett be az ajtón.
- Liiiiiiiiiiiiiiiiiiiz. - kiabáltam és odaszaladtam megölelni.
- Loraaaaaaaaaaaaaaaaaaaa. Végreeeeeeeeeee. Visszajöttél. - Liz- Várj hívom Bell-t, és Emily-t.
Mindenki ott volt a szobámba. Örültek nekem, hogy visszajöttem. De senki nem tudta még, hogy megint "elmegyek" majd.
Jött egy sms-em.
Szállj le a pasimról te nyomorék. Látlak. x Feladó: Ismeretlen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése